Főoldal

March 02, 2006

ingyenebéd?

Ajánlott olvasmány: Antal Dani A szellemi tulajdonjog, a művészet és a tudomány finanszírozása c. írása.
Tömör cikkében inkább vitára invitál és kérdéseket tesz fel, közgazdász szemmel vizsgálva a "szabad kultúrát" érintő témákat.
Bár a Kovács Ádám hangpostája a tiloson egyik kedvenc műsorom, csak most tudtam meg, hogy létezik ez az ingyenebéd honlap. A linkjét fel is vettem a delicious gyűjteményembe.
Szóval ingyenebéd ugyan csak onlájn van, de azt érdemes fogyasztani.
Önjelölt közgazdászok, szabad a vita!

February 21, 2006

neszenektek webkettő

sztahanov úgy tűnik a hajón ragadt, mert mostanában erősen alulteljesíti a tőle megszokott normát, de ez biztos tetszik majd neki.
az anima könyvesboltunkban már lehet címkézni (taggelni, kinek melyik tetszik) a könyveket. majd lesznek privát és publikus címkék is, egyelőre csak az utóbbi működik, tesztjelleggel (ezzel egyben a béta jelzőnek is megfelelünk :)).
természetesen címkefelhő is van, ami jelenleg elég bénán mutat, de hamarosan gatyába rázzuk, a lényeg, hogy látszik.
hogy minek címkézés egy könyvesboltba?

Tovább... "neszenektek webkettő" »

January 16, 2006

Lessig összefoglalója a Google Book Search-ről

Lessig összedobott egy részletes összefoglalót, amelyben képekkel illusztrálva magyarázza a vitatott projekt lényegét és a mellette/ellene szóló érveléseket.
Letölthető bittorrenten keresztül, vagy meg lehet nézni a Google Video oldalán.

update: már elérhető egy javított változata is a youTube-on (ami egy jópofa ingyenes videófeltöltő/megosztó szájt, természetesen taggelt anyagokkal).

January 10, 2006

A keresők a web piócái

Legalábbis ezen nyafog Jakob Nielsen legújabb agymenésében. Tisztelem az önjelölt usability diktátor munkásságát, de egyre gyakrabban ír hülyeségeket. A múltkori blogelemző esszéjét még megbocsátható bűnnek nyilvánítottam, elvégre finoman szólva nincs otthon a web eme szegmensében. Ám amit most összehordott, az tényleg túlzás.
A keresők (és itt ő is persze leginkább a Google-ra gondol, ha nem is mondja ki) elsősorban abból élnek, hogy a web tartalmát fürkészik, megjegyzik és arra törekednek, hogy a felhasználók számára legrelevánsabb oldalakat adják találatként. No és persze a fizetett hirdetésekből élnek. Perszehogy.
Csakhogy Jakob arra jutott, hogy ők tulajdonképpen a weboldalakat fenntartó cégeken élősködnek és ez nem fair.
Okoskodása kísértetiesen hasonlít a kiadókéra, akik az utóbbi időben a Google-t zaklatják könyvkereső szolgáltatása miatt - használják a tartalmainkat, mi is pénzt akarunk érte!

Eddig ő nem jutott el, ellenben természetesen vannak tanácsai arra, hogyan szabadulhatunk meg a keresőszolgáltatóktól, íme a Jakobweb 2.0:
hírlevél, piackutatás, fórumok, rss (bár azt írja ezt még most fogja tesztelni, hehe), webcím ragasztgatása a termékekre (ahhahaha), stbstb.

Jakob, őszintén, ezt te sem gondoltad komolyan...

January 09, 2006

Update az előző bejegyzéshez

Amint Tgr kommentjéből kiderült, nem voltam túl szemfüles, mivel az elmés plakát külföldön már a több mint egy éve lefutott MPAA kampány hazai ASVA-remixe. Pontosabban egy az egyben koppintása (ami szintén béna volt, de a tükörfordítás következtében a magyar változatban még a "you can click, but you can't hide" utalása se jön át).
Azért kíváncsiságból rákerestem és a boingboingon rátaláltam egy valódi remixelt változatra is: You can sue, but you can't catch everyone".

Attól függetlenül, hogy én nem tartom célravezetőnek ezt az antikampányt, azért jól mulattam rajta...

armyofmiceposter.jpg

January 08, 2006

Nem tudsz elbújni!

Üzeni az ASVA plakátja a Corvin mozi bejáratánál. Úgy látszik megtetszett nekik a BSA régi bilincses kampánya és úgy gondolták az ijesztgetés a leghatékonyabb. De akkor már valami izgalmasabbat is összehozhattak volna, ennél fantáziátlanabb plakátot rég láttam:
asvaplakat.jpg
Közben szárnyra kapott a pletyka, hogy az Üvegtigris második részét többtízezerszer letöltötték, pedig még meg nem is vetítik a mozik. Az első is szánalmasra sikeredettt és minek akkor folytatni, de ez tökmindegy, ha ez kell a népnek és van rá igény, csinálják csak, hajrá. Amin viszont fennakadtam:

"Ha 30 000-en töltik le, az a 860 forintos átlagmozijeggyel beszorozva 25 millió forint, és az adataink alapján a kalózmásolat nézőinek csak 15 százaléka veszi meg dvd-n a filmet, ami a 2500 forintos árral számolva szintén jelentős veszteség."

Tehát:
- honnan tudják, hogy 30 ezren töltötték le? Az ő szervereikről származik e statisztika, netán a warez szájtok és a fájlcserélők folyamatosan jelentik nekik? No komment.
- az ismerős kalkuláció - szorozzuk be jól. No, lassan írom, hogy mindenki felfogja: 30 000 letöltés nem feltétlenül egyenlő 30 000 emberrel, a mozinézők és DVD-vásárlók számához pedig vajmi kevés köze van.
- szóval a letöltők 15% megveszi. Hmm. Ezt se tudom honnan vették, de kifejezetten jól hangzik. Ha tényleg így van, nagyon jó arány, örülniük kéne.

Tévedés ne essék, a film készítői, illetve minden érdekelt, aki munkát/pénzt ölt bele, megérdemli, hogy bekaszírozza a neki járó nyereséget ha egy sikeres produkciót hozott létre. Megkárosításuk helytelen és elítélem.
De vajon valóban erről van szó?
És még inkább: mikor jutunk már el az értelmes kommunikáció szintjére?

December 22, 2005

Bevezetés a közgazdaságtanba CC licenccel

Sokan azon is meghökkennek, hogy egy olyan "liberális" kezdeményezés mint a Creative Commons, éppen egy jogász professzor fejéből pattant ki. Még inkább, hogy nagyon sok jogász csatlakozott hozzá a világ minden tájáról.
Most egy újabb példa, ami hasonlóképp fejtörést okozhat a laikusoknak: egy közgazdász professzor, Preston McAfee, CC licenc alatt publikálta "Bevezetés a közgazdaságtanba" című tankönyvét.
És hogy mi vitte erre a lépésre? Úgy tűnik elege lett a tankönyvkiadókból:

Tovább... "Bevezetés a közgazdaságtanba CC licenccel" »

December 01, 2005

Letölthető a Google könyvkeresőről szóló vita felvétele

battle_over_books2.jpg

Múltkor írtam a Battle over books címmel rendezett vitáról. Most már kép is van a hanghoz, aki tud rá időt szakítani, érdemes megnéznie, igen tanulságos.
Résztvevők: Lessig (Creative Commons), David Drummond (Google), Nick Taylor (Authors Guild - ők perelték be a Google-t), Allan Adler (Amerikai Kiadók Egyesülete)

A 2004-ben indított projekt eredeti célkitűzése az volt, hogy 5 nagy amerikai könytárral együttműködve 15 millió könyvet digitalizáljanak, beleértve a "csata" házigazdájának, a New York Public Library köteteit (érdemes megjegyezni, hogy utóbbi valójában csak nevében közkönyvtár, ugyanis magánpénzekből tartják fenn).

A házigazdák vázolják az előzményeket és egyikük megemlíti, hogy a könyvtárak már jó ideje digitalizálják az archívumuk anyagait, amit mindenki nagyszerűnek és hasznosnak tart.
Mi tehát a bajuk a kiadóknak a Google kezdeményezésével?

battle_over_books1.jpg

Szerzői jogi szempontból három fő halmazról van szó:
- a public domain* (közkincs) körébe tartozó könyvek
- azok a könyvek, amelyek digitalizálására engedélyt adott a kiadó/szerző (opt-in)
- olyan könyvek, amelyekre még nem adott engedélyt a kiadó, de ha kéri, törlik a gyűjteményből (opt-out)

A felháborodott kiadók természetesen az utolsóba kötöttek bele (a többibe nem is tudnának). Egyrészt elfogadhatatlannak tartják, hogy másolatok készüljenek egy digitális adatbázisban, mert szerintük az nem fair use, másrészt nem tetszik nekik az "opt-out" megoldás, vagyis, hogy nekik kelljen jelezni, mely könyveknél nem adnak engedélyt.

Az alábbiakban nem kívánom részletesen elemezni az elhangzottakat, inkább amolyan ízelítőként kiragadok néhány gondolatot.

Tovább... "Letölthető a Google könyvkeresőről szóló vita felvétele" »

November 18, 2005

Google Print Book Search

eszpee letesztelte az átkeresztelt könyvkeresőt (érthetetlen miért nem egyből így hívták, de lényeg, hogy rájöttek).
Én is megtettem és el vagyok ragadtatva. Bár eszpee arra jutott, amitől a kiadók fáznak - ügyes szóválasztással szinte minden oldal kinyerhető a virtuális gigakönyvtárból - én továbbra sem (kiadós kalapomban sem) tartom aggályosnak ezt a projektet. Win-win eredményre számítok, persze pusztán a priori alapon.

A napokban egyébként a csapból sztahanovból is a Google folyik, aki lemaradt, nála átfuthatja a lényeget.

A legújabb izgalmas ficsőr az Analytics, vagyis webstat google módra. Én kicsit késve ugrottam rá, így még várnom kell az eredménye, de eszpee és sztahanov első érzelmi kitörései bizakodásra késztetnek :).

Van, aki aggodalommal figyeli a cég megalomán előretörését. Én egyelőre bizakodva üdvözlöm a nyomulásukat és nem tudok Microsoftot (egyéb általános gonosz/ellenségkép behelyettesíthető) látni bennük. Biztos mert ostoba fogyasztóként csak azt látom, hogy folyamatosan olyan szolgáltatással rukkolnak elő, ami egyszerűen jól van kitalálva és jobban működik a többinél. Bevallom totálisan bekebelezett a googlemátrix és ide nem jutnak be a gmail-összeesküvés elméletek :)

November 16, 2005

Szabad kultúra pénzért?

Pollner szerint a könyv árát mint "az ügyet" támogató adományként kéne felfogni. Nos, ha ez a megközelítés serkentőleg hat a vásárlókedvre, nem bánom. De valójában nem értek vele egyet.
Számomra teljesen természetes, hogy éppen a szabad kultúráról - vagy bármiről - szóló könyvet pénzért árulják. A szabad ugye nem jelent ingyenest - ezt szerencsére magyarul nem is szükséges magyarázni, mivel nincs meg az a kétértelműség, ami az angol free esetében. Sokan dolgoztak rajta, a fordítótól a tördelőig és ugyebár a nyomda se szívességből készítette el.
Ennek a könyvnek is meg kell állnia a helyét, mint eladható termék. Az lenne az igazi siker, ha többszöri utánnyomást érne meg és akár szép nyereséget hozna a kiadónknak. Ha a hazai piacon nincs rá kereslet, akkor rossz üzleti döntést hoztunk.
De ezt még korai volna megítélni...

November 15, 2005

20% kedvezmény a weben

Az Anima webkönyvesboltjában mától december 31-ig 20%-os kedvezménnyel kapható a Szabad kultúra.

November 13, 2005

jamendo: legális zeneletöltés

A magnatune már több mint két éve működik, kiváncsian figyeltem izgalmas kísérletüket. Most fedeztem fel a jamendo honlapját, ahol szintén CC licenccel publikált albumokat lehet letölteni.
A koncepció hasonló, de míg a magnatune kvázi egy "liberális", alternatív lemezkiadóként működik, a jamendo inkább egy p2p-re épülő zenedoboz, a promóra helyezi a hangsúlyt és náluk direkt "adományokkal" lehet díjazni a zenészeket. (A szájtot hirdetésekből kívánják fenntartani.)
Egyelőre francia albumok dominálnak, de a zenei stílusokat tekintve meglehetősen eklektikus a választék és a gyűjtemény rohamosan növekszik.