szabad kultúra blog

Larry azt írja a könyv elején, hogy aki anyagilag nem érdekelt a médiaiparban, azt aggasztania kéne az a változás és háború, amit főként az internet idézett elő az alkotások felhasználása és terjesztése körül. Nos, én abba táborba tartozom, akik anyagilag nagyon is érdekeltek kiadói iparban és a könyvkereskedelemben, mégis aggaszt az a változás, és mindazok a kérdések, amiket felvet e könyvben.

Mikor említettem ismerősöknek, kollégáknak, hogy ezt a könyvet feltesszük az internetre és ingyenesen letölthető lesz a megjelenés pillanatában, a legenyhébb reakció az értetlenség volt. Meghökkentek. Hogyhogy ingyen letölthető lesz? Elment az eszetek? Ugyan miért venné meg bárki is, ha ott van a weben? Ez tuti bukás! (Volt, aki megjegyzte, hogy ezzel kalózkodásra buzdítom az embereket. :)
Szerintem csupán udvariasságból nem hülyéztek le, de láttam a tekintetükön, hogy ezt teljes őrültségnek tartják. Egy kiadó szempontjából öngyilkos lépésnek.

Ha pusztán gazdasági szempontokat veszünk figyelembe, a kiadó számára valóban ez a fő kérdés: Lehet-e egy könyv üzleti siker, ha mindenki hozzáférhet az elektronikus változatához?
Be kell valljam, biztosan én sem tudom. Ez egy kísérlet. Kísérlet arra, hogy ez a forma beleillik-e a könyvkiadás üzleti modelljébe.

Miért vagyok optimista?

Gyakorlati példák
Biztos válaszokat részint azért sem tudok, mert nagyon kevés gyakorlati példára támaszkodhatunk.
Néhány azért van, amelyek bizakodásra adnak okot. Ott van mindjárt maga az eredeti mű: a Free Culture is elérhető a weben mindenféle formátumban, már harmadik utánnyomásnál tart. (Még hangoskönyvet is készítettek belőle lelkes olvasók, akik fejezetenként elosztották egymás között, felolvasták otthon a számítógépükre és MP3-ban feltöltötték a webre.)
Cory Doctorrow tudományos-fantasztikus regénye, a Down and Out in the Magic Kingdom szintén a megjelenés napjától elérhető a weben. Ennek ellenére - vagy éppen ennek is köszönhetően - hatalmas népszerűségnek örvend és előkelő helyen van a boltok eladási listáján is.
Hogy hazai példát is említsek: van egy Magyar Elektronikus Könyvtárunk, ahol számos olyan mű van fent, amelyek még kereskedelmi forgalomban vannak (persze néhányat már leszedettek a jogtulajdonosok, József Attila verseit például ott már sajnos nem olvashatjuk).
Említésre méltó a Digitális Irodalmi Akadémia is, ahol elsősorban kortárs szerzők műveit lehet elérni digitalizált formában. Ez ugyan a mi példánktól eltérő modellen alapul, a szerzők ugyanis külön díjazásban részesülnek ezért a szolgáltatásért, de a lényeg, hogy ott is rengeteg olyan könyv érhető el, amelyek még kereskedelmi forgalomban vannak (és meg is vették/veszik őket a boltokban). Talán kevesen tudják, hogy például ott van Kertész Imre Sorstalanság c. könyve, de említhetném Faludy György vagy Esterházy Péter műveit is, és számos más olyan könyvet, amely magas eladási példányszámmal dicsekedhet az „offline” világban.

Más „termék”
Egyrészt a nyomtatott könyvet még mindig - és szerintem még sokáig - jobb olvasni. Egészen más élményt nyújt. Bele lehet lapozni, bele lehet szagolni, olvasni a villamoson, vagy egy parkban. Az elektronikus változatot kicsit másképpen és másra használjuk, más miatt hasznos. Jó benne keresni, böngészni, részleteket kimásolni, elküldeni ismerősnek.

Marketing
Úgy vélem, hogy ez a forma egy rendkívül hatékony promóciós eszköz. Biztos vagyok benne, hogy sokkal többen megismerik így a művet. A weben a különböző portálokon, fórumokon, levelezőlistákon, blogokon, fájlcserélőkön hihetetlen sebességgel terjednek a hírek és rengetegen tudni fognak róla.

Emiatt többen vagy kevesebben fogják megvenni a boltban? Nos, ez érdekes kérdés. Főként a kiadó, az én szempontból, mivel nem kevés munkát és pénzt fektettem a könyv kiadásába. A Szabad kultúra kiadása ugyanis ugyanolyan üzleti projekt, mint a kiadó többi kiadványa. Nem támogatta senki a költségek finanszírozását, és nem is a jótékonykodás volt vele a szándékunk.

Larry szerintem nagyon találóan fogalmazza meg könyvében ezt a dilemmát, aminek a lényege tömören a következő :
- A lesznek olyanok, akik letöltik a könyvet, ahelyett, hogy megvennék
- B lesznek olyanok, akik csak azért ismerték meg, mert letölthető és éppen ezért veszik meg
Ha B csoportban – vagyis, akik éppen azért veszik meg, mert letölthető – többen vannak, mint az A csoportban - vagyis akik azért nem veszik meg, mert letölthető – akkor a letölthetőség valójában nem hogy kárt nem okoz a kiadónak, de éppen hogy növeli az eladások számát és a bevételünket.
Ha a két csoport létszáma megegyezik, akkor nem nyertünk, nem vesztettünk semmit (legalábbis ami a nyereséget illeti). Ha pedig az A csoportban lesznek többen, akkor gazdasági szempontból nem volt ésszerű döntés a webes publikálás, mivel kevesebb lesz a bevételünk, mint anélkül lett volna.

Hogy a mi esetünkben melyik oldalra billen a mérleg nyelve, az majd elválik. A fentieken kívül nyilván számos tényező befolyásolja egy ilyen vállalkozás sikerét - például függ az adott mű és a helyi piac sajátosságaitól. Én mindenesetre úgy gondoltam, hogy érdemes vállalni a kockázatot.

Ha mindenki csak letölti és egy példányt sem adunk el, azoknak lesz igaza, akik értetlenül néztek rám, és bizonyára elégedetten mormogják majd – naugyemegmondtam.
De én nem hiszem, hogy igazuk lesz. Pedig már most, a megjelenés előtt, két nap alatt nagyon sokan letöltötték – egy órája kérdeztem kollégámat és akkor 1000 feletti letöltésnél tartott a könyv, ami igen szép eredmény.
Persze ez akár ijesztő is lehetne, hiszen ha azoknak volna igazuk, akik úgy számolnak, hogy minden letöltés eggyel kevesebb eladott példányt jelent, akkor néhány nap múlva már nem lesz értelme árusítani és jobban tesszük ha kitapétázzuk vele a raktárunkat.
Mostantól egyébként nehéz lesz pontosan követni az összes letöltést, hiszen egy olyan Creative Commons licenccel publikáltuk a weben, ami megengedi, hogy bárki szabadon terjessze, akár fájlcserélőkön keresztül.
Tegnap láttam, hogy már a MEK-re is felkerült, bizonyára sokan onnan töltik le majd, talán többen, mint a mi oldalunkról.

Szabadon eresztettük a művet, mostantól önálló életet él, ami szerintem nagyszerű!

A Szabad kultúrát tehát mostantól egvásárolhatják egy könyvesboltban, vagy letölthetik, anélkül, hogy nekem (vagy Larrynek) egy fillért fizetnének.
Hogy mennyire volt őrült ötlet, majd csak a gyakorlat adja meg a választ.
Én mindenesetre izgalommal figyelem a könyv sorsát a weben és a boltjainkban is. Néhány hónap múlva talán már kiderül, hogy érdemes volt-e belevágni.

Addig is ezúton kívánok mindenkinek kellemes olvasást!

Töltsék le, olvassák, másolják, küldjék el barátaiknak, olvassák fel hangosan a villamoson, adják elő egy parkban, rendezzenek belőle színdarabot, vagy filmet (bár utóbbira nem tudom mennyire alkalmas, de az emberi kreativitás határtalan :))!

Használják fel szabadon, ahogy tetszik!