A Creative Commons Magyarországon
A webet böngészve egyre gyakrabban találkozhatunk a Creative Commons logójával, különböző írások, fotók, filmek és zenék mellett, amely e művek a szabadabb felhasználását engedélyezi. Az eredetileg amerikai non-profit kezdeményezés mára nemzetközi mozgalommá nőtt, néhány év alatt több mint harminc ország csatlakozott hozzá. Magyarország 2005. október 15-én, a Creative Commons honosított, magyar nyelvű licenceinek közzétételével csatlakozik hivatalosan e nemzetközi kezdeményezéshez.
Bemutatkozó rendezvény
A többek között a kulturális hozzáférés új viszonyait vizsgáló RE:aktivizmus konferencia záróeseményeként bemutatkozik a Creative Commons Magyarország. A rendezvényen a magyar CC szervezet képviselői mellett szót kapnak a hazai archiválással foglalkozó intézmények és kulturális kormányzat olyan kiemelkedő képviselői, mint Rév István a Nyílt Társadalom Archívum vezetője és Csepeli György az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára. Az est során DJ Shuriken táncos-zenés bemutató keretében olyan harminc-negyven éves elfelejtett magyar lemezeket játszik majd, amiket talán csak azok szabadabb felhasználásának engedélyezése hozhatna vissza a kortárs kultúra felszínére a Hungaroton-archívum mélyéről.
Helyszín: a Nyílt Társadalom Archívum új épületében, az Arany János u. 32. alatt található Goldberger ház
Időpont: 2005. október 15-én, este 8 óra.
Az eseményen Lawrence Lessig, a Stanford egyetem jogász professzora, a Creative Commons egyik ötletgazdája is beszédet mond a CC Magyarország elindulásának alkalmából.
A Szabad Kultúra című könyvének rövid bemutatására is sor kerül, amely szintén most jelenik meg először magyarul. E mű nem csak egy, a szellemi termékek szabad felhasználásának filozófiai, gazdasági és jogi hátterével foglalkozó ismeretterjesztő mű, de egyben működő, gyakorlati példa is a CC által kínált, megosztásra épülő új kulturális és gazdasági modellre. Ahogyan a mű eredeti kiadása és számos fordítása, a magyar nyelvű változat is egy időben jelenik meg a könyvesboltok polcain és ingyenesen letölthető formában az interneten.
A Creative Commons célja
Az egyes szellemi alkotások hagyományosan automatikusan a szerzői jog védelme alá esnek, azaz megszületésük pillanatától többszörözésük, megosztásuk és további művek alapanyagául történő felhasználásuk, „remixelésük” is a szerző engedélyéhez kötött. Ugyanakkor az internet és az új média-technológiák megjelenése e felhasználási formákat minden korábbinál gyorsabbá, hatékonyabbá és népszerűbbé tette, s megváltoztatta a kulturális termelés és hozzáférés kereteit. Ma gyakran előfordul, hogy zenészek, írók, filmesek arra buzdítják közönségüket, hogy töltsék le, használják fel és osszák meg másokkal műveiket. Egyesek ettől ismertségük növekedését, megrendeléseket és felkéréseket várnak, mások kulturális margináliákban utaznak, és egyébként sem számítanak arra, hogy valaha is piaci alapon terjeszthetőek lennének alkotásaik. Vannak olyanok is, akik azért „eresztik szabadon” alkotásaikat, hogy ne vesszenek feledésbe, sokáig elérhetőek maradjanak a közönség számára, vagy beépülhessenek a jövőben születendő művekbe.
Azok, akik ma műveikhez szabadabb hozzáférést kívánnak engedni, a Creative Commons licencek segítségével könnyedén és különösebb jogi jártasság nélkül is pontosan megszabhatják és feltüntethetik, hogy mások milyen feltételekkel használhatják fel műveiket. Egyszerű nyilatkozattal engedélyezhetik alkotásaik többszörözését, átdolgozását vagy terjesztését, és rendelkezhetnek az esetleges üzleti célú felhasználások mikéntjéről is. Ezek a engedélyek jelentős segítséget jelentenek egy olyan világban, ahol a személyi számítógépek, a digitális kamerák alapvető eszközei a kreativitásnak, és a segítségükkel létrejött művek az interneten korlátlanul terjeszthetők.
A Creative Commons nem áll szemben a szerzői jog rendszerével, ellenkezőleg: harmonikusan kiegészíti, sőt magába foglalja azt. A CC a szerzői jog manapság gyakran háttérbe szoruló feladataira - a szellemi alkotás ösztönzésére és az egyetemes kultúra értékeinek megóvására – összpontosítva kínál alternatív megoldást azon szerzők számára, akik műveik szabadabb terjesztését választják. Az alkotók vagy archívum-gazdák szándéka szerint kapukat nyithat ott, ahol a teljes körű automatikus szerzői jogi védelem nehezítené az információ gyorsabb terjedését, a korábbi szellemi értékekre épülő kreativitást és a múltban keletkezett, archív kulturális termékekhez való hozzáférést.
Kik állnak a magyar honosítási projekt mögött
A magyar honosítási projekt civil kezdeményezés eredménye, hivatalos indulását az új médiával, az alkotások megőrzésével, megosztásával foglalkozó és a szerzői jogok kezelésének új útjait kereső kutatók, szakemberek és jogászok önkéntes csapata több mint egy éves munkával készítette elő.
A Creative Commons Magyarország tagjai:
Bodó Balázs, Szakadát István (BME-MOKK)
Kelényi Attila (Kiskapu Kiadó)
Dr. Dudás Ágnes
Dr. Gyenge Anikó (MTA – Infokommunikációs Jogi Centrum)
A honosítási projekthez időközben sokan mások csatlakoztak, külön köszönettel tartozunk Halácsy Péternek és Aklan Andrásnak (BME MOKK), Maróy Ákosnak (nextlab), Molnár Dánielnek (Mimóza), Gerényi Gábornak (Index) és Madarász Csabának az elmúlt időben végzett munkájukért.
A nemzetközi Creative Commons szervezet hivatalos magyarországi partnerintézménye a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Média Oktató és Kutató Központ (MOKK) (http://bme.mokk.hu). A MOKK a BME és a Magyar Telekom együttműködésében létrehozott, új média fejlesztésekkel és szocio-kulturális kontextusukkal, következményeikkel foglalkozó interdiszciplináris kutatóközpont. A MOKK a hazai közszféra olyan projektjeiben működik közre, mint a Nemzeti Audiovizuális Archívum és a Nemzeti Digitális Archívum. A MOKK kutatói e projektek kapcsán találkoztak a Creative Commons mozgalommal, s találták azt e digitális archívumok természetes jogi keretének. A MOKK számítógépes nyelvészeti, szemantikai projektjeinek eredményei CC licenc alatt érhetőek el.
A hazai Creative Commons projekttel kapcsolatos további részletes információk a hivatalos honlapon találhatók:
http://creativecommons.hu
A nemzetközi Creative Commons honlap
http://creativecommons.org/
Lawrence Lessigről bővebben:
http://en.wikipedia.org/wiki/Lawrence_Lessig
http://www.lessig.org/
Lawrence Lessig blogja:
http://www.lessig.org/blog/
A Szabad kultúra című könyv a weben (több nyelven és formátumban):
http://www.free-culture.cc/
A Szabad kultúra magyarul:
http://www.freeculture.hu
http://www.szabadkultura.hu
A RE:activism konferenciáról
A Creative Commons Magyarország elindítása a két napos RE:activism című nemzetközi konferencia záróeseménye.
A konferencia időpontja: 2005. október 14-15.
A konferencia helyszíne: Central European University, Budapest, Nádor u. 8.
A digitális eszközök, globális kommunikációs hálózatok és az internet megjelenése alapjaiban változtatta meg az állampolgárok hozzáférését az egyes kommunikációs és média-csatornákhoz és digitalizált tartalmakhoz, kulturális javakhoz. Az olcsó, decentralizált multimédiás kommunikációs infrastruktúra segítségével a korábban központi helyzetű média és távközlési cégek mellett ma egyének és kis kulturális közösségek is hatékonyan célba juttathatják üzeneteiket akár kontinensnyi távolságokba is, s egyre kevesebb a technikai akadály a hálózati alapon szerveződő új – egyszerre lokális és globális - társadalmi mozgalmak, érdekszövetségek önszervezésének útjában is.
Ugyanakkor az új média technológiái nem csak a társadalmi kommunikáció csatornáihoz való hozzáférés tekintetében teremtettek új helyzetet, de mindennapossá tették életünkben a média-termékek aktivista célokat szolgáló felhasználását, átalakítását, kisajátítását és közösségi megosztását.
Aktivisták és médiateoretikusok a médium sajátosságaiból kiindulva a társadalom demokratizálódását, nyitottabbá, egyenlőbbé válását remélik e technológiai fordulattól. Mások viszont e médiumok kommercializálódására, a digitális megfigyelésre és felügyeletre, az egyre erősödő szabályozási törekvésekre mutatva szkeptikusabbak a médium felszabadító, emancipatorikus erejével kapcsolatban.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Média Oktatási és Kutató Központja (http://mokk.bme.hu), a Central European University (http://www.ceu.hu), az Open Society Institute (http://www.soros.org) és a philadelphiai Annenberg School for Communication (http://www.asc.upenn.edu/asc/) együttműködésében szervezett két napos, minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes nemzetközi konferencia és workshop e megváltozott hozzáférési viszonyok hatásait és konfliktusait vizsgálja a társadalmi, politikai és kulturális aktivizmus keretein belül.
További információ: http://www.re-activism.net
