" /> szabad kultúra blog: October 2005 Archívum

Főoldal | November 2005 »

October 31, 2005

Wiki update

A könyv wiki-változatával eddig nem nagyon volt időm foglalkozni, de azért gyakran belenézek. Pár napja mozgolódást észleltem a friss változtatások oldalon, ami Tisza Gergőnek köszönhető. A módosításokból és tanácsaiból úgy tűnik egy tapasztalt wikipédistával van dolgunk, ami külön öröm, mert én csak ugatom a "wikizést".
Lehet, hogy mégiscsak beindul a wikiverzió? :)


eszpee felvetette, hogy mi lesz a wiki-változat sorsa - mármint felhasználjuk-e az ottani javításokat ha újra kiadjuk a könyvet. Ugyan még nem biztos, hogy egyáltalán megéri az utánnyomást, és a szerkesztők sem nyüzsögnek a wiki oldalakon, abban igaza van, hogy nem árt előrelátónak lenni.
Okozott némi fejtörést a dolog, mivel a mű elektronikus és nyomtatott változatára eltérő felhasználási feltételek érvényesek. Előbbivel sok mindent lehet csinálni, de kereskedelmi célra nem lehet felhasználni, az utóbbi hagyományos védelem alatt áll és kereskedelmi forgalomban van(lesz). Elvileg tehát nincs "átjárás" a két tartalom között, ugyanakkor ostobaság volna hagyni kárba veszni a wikin született javításokat.
Rövid tanakodás után egyelőre arra jutottam, hogy fel fogjuk használni a wiki szerkesztőinek munkáját (amennyiben beleegyeznek) és cserébe az új kiadás impresszumában feltüntetjük a nevüket.

October 29, 2005

Kikapcsolni az internetet? - SLP utánlövés I.

Lessig a könyv előszavában megjegyzi, hogy az internetet nem lehet csak úgy kikapcsolni. Nem egy virtuális szféra, ami a "való világtól" függetlenül létezik. Az onlájn világ nagyon is hatással van az offlájnra. Sőt, szerintem tulajdonképpen nincs is sok értelme két külön világról beszélni.
Közhely? Az. Evidens? Sajnos nem mindenkinek.

Egy kicsit tekerjünk vissza az SLP (Silent Library Project) körül nemrég lezajlott cirkuszhoz. A kiadók heves tiltakozása miatt megért néhány hírt a sajtóban, aztán hamar feledésbe merült. Valóban nem nagy szenzáció, egy "kalóz" szájt a sok közül, ahol könyveket lehetett letölteni. A kiadók felfedezték, összefogtak, felszólítottak, nyilatkoztak, az oldal "bezárt", újabb győzelem a kalózok elleni harcban, történet vége, pont.

Miért ásom ezt mégis elő most? Mert szerintem az SLP ügy néhány fontos tanulsága felett elsiklott a média. Ez az eset kiválóan példázza a tájékozatlanságot és a szélsőséges hozzáállást, amiről Lessig is ír, és amely általában jellemző a digitális tartalmak körül dúló háborúra.


Tájékozatlanság

A nyilatkozatok teljes sötétségről tájékozatlanságról árulkodtak, amin valamiért senki nem akadt fenn. Érdemes felidézni milyen ostoba naív kijelentések hangzottak el:

Szántó György Tibor, az MKKE etikai bizottságának elnöke lapunknak elmondta, a honlap által regisztrált, egy-egy mű esetében több- ezres olvasói letöltésről tudósító adatok nyilvánvalóan túlzottak, nem életszerűek. A szakember szerint igen sokba kerül a tárhely bérlete mellett a papíron megjelent művek elektronikus közzététele is. Ezért úgy véli, a jótékonykodó ingyenes közzététel csak álcatevékenység, amely mögött üzleti vagy egyéb megfontolás lehet. Nem kizárt, hogy a honlap homályba burkolózó működtetője meghatározott értelmiségi körről akar adatokat gyűjteni.

Forrás: Népszabadság Online


Nos, vegyük sorra a fenti mondatokban rejlő csemegéket:

"egy-egy mű esetében több- ezres olvasói letöltésről tudósító adatok nyilvánvalóan túlzottak, nem életszerűek"
Kiváncsi volnék mire alapozza ezt a határozott állítást. Netán részletes kimutatások vannak Szántó úr birtokában a könyvletöltésekről? Felméréseket végzett a magyar kalóz/warez oldalak forgalmáról? Ezek az adatok engem is roppant módon érdekelnének.
"A szakember szerint igen sokba kerül a tárhely bérlete mellett a papíron megjelent művek elektronikus közzététele is."
A "szakember" titulust nem rovom fel, ez nyilván az újságíró kreativitásának tudható be. Maradjunk annyiban, hogy a könyvkiadás terén szerzett széleskörű tapasztalat nem zárja ki az alapvető ismeretek hiányát a webes publikálással kapcsolatban. Támpontként: bizony léteznek ingyenes tárhelyek, az "elektronikus közzététel" pedig szintén semmibe nem kerül. Legfeljebb a nyomtatott anyag beszkennelésével és javításával akadhat sok munka, de ezt az SLP-n hobbiból csinálták lelkes önkéntesek. Ja, hogy ilyen nincs? Felteszem a Wikipédia, vagy a nyílt forrású szoftver említése sem mond semmit...
"...a jótékonykodó ingyenes közzététel csak álcatevékenység, amely mögött üzleti vagy egyéb megfontolás lehet."
Aham. És ugyan mi lehet ebben a biznisz? Esetleg egy titokzatos kiadócsoport áll a háttérben, akik így próbálják tönkretenni a konkurenciát? Talán egy nemzetközi összeesküvés jéghegyének csúcsát fedezték fel. Bele sem merek gondolni. A látszólag semmitmondó "vagy egyéb" odabiggyesztése jelzi, hogy valójában fogalmunk sincs, de sejteti, hogy mindenképpen valami rosszban sántikálnak a könyvmegosztók.

Jöjjön a legjobb falat az indexes interjúból:

Szántó viszont az Indexnek elmondta: van egy hipotézise, miszerint az ügyben nemzetbiztonsági érdekek játszanak szerepet - erre utal az a tény, hogy a szerver Oroszországban van, és hogy az üzemeltető "a legteljesebb anonimitásba burkolózott". Szántó szerint az SLP-sek bizonyos célcsoportokat próbálnak szondázni, és a letöltők e-mailcímét igyekeznek megtudni - hogy vajon miért tennék, azt nem részletezte. Forrás: index.hu

Natessék, megérkeztünk: tehát az orosz titkosszolgálat keze volt a dologban. A szovjetek ugyan kivonultak, de ravasz kémhálózatuk csápjai még most is pásztázzák a gyanútlan hazai értelmiséget, könyvletöltő oldalak mögé rejtőzve. Agyafúrt egy nép.
Hogy kiket ért a bizonyos értelmiségi csoport alatt, nem derül ki. Megnyugatásként: erősen valószínűsíthető, hogy Szántó úr és a hozzá hasonlóan tájékozott értelmiségiek célkeresztjükön kívül esnek. Egy magára valamit is adó titkos ügynök ilyen projektben legalábbis nem vesződne olyanokkal, akik nem tudják, hogy az internetet eszik-e vagy isszák, illetve, hogy a letöltéshez nem szükséges e-mail cím. (Azt hagyjuk, hogy mi a fenét kezdtek volna az e-mail címekkel.)

Végül a desszert:

"Ha megkérnek rá, hogy közölhessék, biztosan engedélyezem" - mondta Szántó,

Ez itt egy kakukktojás, valahogy nem illik bele az eddigi gondolatmenetbe, ám ezt ne firtassuk, a lényeg, hogy jószándékra és nyitottságra utal.
Egy bibi van csupán: e kijelentés szintén tájékozatlanságról árulkodik, ami ráadásul kevésbé elnézhető. A szóban forgó Vonnegut művek közzétételét ugyanis ő személyesen nem engedélyezheti, ehhez a szerző vagy a jogtulajdonos (feltehetően az erdeti művet gondozó külföldi kiadó) hozzájárulása is szükséges, és ezt könyvkiadóként, Szántó úrnak is illene tudnia.

Bármennyire tisztelem a Maecenas vezetőjét, helyesebb lett volna, ha megkérdez néhány hozzáértőbb ismerőst, mielőtt nyilatkozik. Esetleg hasznos lett volna felvenni a kapcsolatot az SLP üzemeltetőivel, benézni a fórumukba, netán párbeszédet kezdeni velük.
És ez vonatkozik a többi kardoskodó, tudatlanságban és paranoiában szenvedő könyvkiadóra, még inkább a MKKE vezetőségének tagjaira is.

A digitális tartalom a weben nem vész el, csak átalakul (esetleg elköltözik). Nem lehet bezárni, kikapcsolni. Az SLP weboldala nem egy tévécsatorna, amit le lehet tiltani, vagy egy boltkirakat, amin le lehet húzni a rólót. Illetve magát a honlapot be lehet záratni, ám ettől még nem oldódik meg semmi. Azoknak a kiadóknak pedig, akik attól rettegnek, hogy minden egyes letöltés miatt eggyel kevesebb könyvet adnak el, csak jelzem, hogy semmi okuk rá, hogy győzelmi mámorban elégedetten hátradőljenek.

A tudatlanság és a félelem rossz tanácsadók. Itt az ideje megszabadulni tőlük.

October 28, 2005

jönnek, olvasnak, töltenek! :)

Hohohó, özönlenek a látogatók - reggel óta több mint 15001600-an töltötték le a könyvet (a számláló tegnap este lépte át a bűvös 2000-et). A hirtelen megnőtt érdeklődés kiváltó oka ez a frissen megjelent indexes cikk.

És hogy miért örülök különösen ennek a cikknek?
Mert érdekesen, tömören ragadja meg a könyv lényegét, és ami még fontosabb: hiteles. Egyértelműen kitűnik belőle, hogy írója valóban elolvasta a művet és nem csak összevágott a fülszövegből valami sablonos ismertetőt. Köszönet GG-nek.

Ilyen recenziókat még, minél többet!

Voltunk a Retúrban

Szerdán Anikóval vendégeskedtünk a Retúrban (Tilos rádió). A téma: Creative Commons, szerzői jogok, letöltés, kalózkodás, fájlcserélés, szabad kultúra, könyvkiadás és hasonlók. Természetesen minden nem fért bele az adásba, de a legfontosabb kérdéseket körüljártuk, akit érdekel, egy hétig még meghallgathatja a tilos.hu oldalán (műsorok->szerda->10.00 Retúr), utána már csak a sesblogon.
Most belehallgattam, egész jól sikerült, ami elsősorban Anikónak köszönhető, aki elkísért és okosakat mondott (ha én hülyeséget, kijavított :)), no meg persze kedvenc tilosos műsorvezetőimnek eszpeenek és sesnek, akik hozták szokásos formájukat.
Persze izgatott voltam és egyszerre annyi mindent akartam elmondani, hogy hadarásom miatt nem mindig követhető a mondókám, de ezt nagyszerűen ellensúlyozták a többiek. Nagyon jól éreztem magam (remélem ők és hallgatók is :))

Blogokról a Tilosban

Épp most hallgatom a bloggerfiesztát a Shrödinger macskájában. Érdekes "élőben" hallani, akiket eddig csak olvastam: pollner, sztahanov és doransky a meghívott vendégek. Szóval érdemes meghallgatni - a tilos.hu-n még egy hétig eléred.

October 25, 2005

Hol kapható?

Többen érdeklődtek, hogy hol kapható a könyv, illetve jelezték, hogy nem találták a nagyobb láncok boltjaiban, ezért egy rövid bejegyzést megérdemel:
A nagyobb könyvterjesztők malmai lassabban és kissé nehézkesen őrölnek, ezért lehetséges, hogy ezekben a boltokban még nem találjátok a könyvet (sőt azon se kell meglepődni, ha az eladó bután néz rád és nem is hallott róla).
Ahol viszont biztosan meg tudod venni:
- offline: Anima könyvesboltok
- online: Anima webbolt és Kiskapu számítástechnikai könyvesbolt


Gyorsjelentés: 12 nap, 3000 letöltés

Naponta figyelem hogyan alakul a Szabad Kultúra letöltési/látogatottsági statisztikája.
Ebben a pillanatban 1852-nél áll az összesített számláló, ami a PDF és a HTML fájlok letöltését jelzi.
Ehhez persze hozzá kell számítani az onlájn változatok látogatásait is: a wikibe eddig kb. 300, a HTML verzióba pedig 450 alkalommal néztek bele.
A könyv saját honlapjáról tehát 12 nap alatt több mint 2500 látogatást ért meg összesen.
Szép eredmény. Csakhogy ez még nem minden,

ugyanis a MEK-en is elérhető a mű - az ottani számláló tanúsága szerint 500 felett tart a letöltés.
Sőt, valójában csak az biztos, hogy minimum ennyiszer letöltötték és/vagy beleolvastak. A CC licencnek köszönhetően ugyanis számtalan más helyen és formában terjedhet a mű különböző változatokban. A teljes számot tehát csak nagyvonalúan lehet megbecsülni.

Érdekes kérdés: vajon milyen más úton érhettük volna el, hogy ennyi idő alatt közel háromezer ember kézbe vegye a könyvet?* Esetleg egy hatalmas, költséges reklámkampánnyal. Bár kétlem...

A következő izgalmas kérdés: hányan veszik meg (illetve hányan nem :))?

-------------------------------------
* Nyilván a fenti számokból le kell faragni, mivel minden egyes letöltés nem feltétlenül jelent külön embert, de még úgy is nagyon impresszív az eredmény.

October 24, 2005

Olvasd, szerkeszd, gyarapítsd!

A Szabad Kultúra wiki-változatához felvittem egy szerkesztési útmutatót. Egyelőre a legfontosabb feladatokat soroltam fel, a listát hamarosan bővítem példákkal is (ha bárkinek van tippje a wikivel kapcsolatban, írja meg bátran).
Ha minden úgy alakul, ahogy terveztem, ez a wiki lesz a legteljesebb szövegváltozat. Persze csak akkor, ha érvényesül a wiki legfőbb előnye: többen, közös munkával, hatékonyan és rövid idő alatt gazdagítják a tartalmat.

Jakob megvédve

pollner védelmébe veszi Jakobot, mert méltánytalannak érzi a legutóbbi blogokra vonatkozó Nielsen-törvények éles kritikáját. Nos, hogy tisztázzuk: részemről nem volt szó "sírás-rívásról". Személy szerint nagyra tartom a usability felkent papját (legyen elég, hogy anno diplomamunkámban sűrűn idéztem és useit hírlevelet is járatok), csupán nem feltétlenül értek egyet vele mindenben. A kritikát pedig nagyon is megérdemli, már csak azért is, mert hajlamos olyan határozottsággal osztani az észt mindenről, ami gyakran irritáló (a legszórakoztatóbb csipkelődés a Design Eye for the Usability Guy volt, de ezt most nem találom).

Nem mentség, hogy ő az üzleti blogokra értette - egyrészt ezt sehol nem hangsúlyozza, másrészt enyhén szólva szűk látókörre utal a blogszférat erre a halmazra korlátozni. (Az egyébként, hogy ugyanazt fújja, nem baj - amíg ennyi használhatatlan weboldal van, addig jogosan és fújja csak. De máskor nézzen jobban körül :)).

Joi tanácsai valóban nem a formára vonatkoznak, de továbbra is fenntartom, hogy sokkal hasznosabbak.

No és hogy a blogok jelentenék a "usability diadalát" - nekem ez nem tűnik annyira izgalmasnak. A blogok 99%-ának elsősorban azért ugyanolyan a szerkezete, mert a 99% ugyanazokat a programokat/sablonokat használja és ugyanarra (vagyis bloggolásra, nem másra). A többi weboldal célját és funkcióját tekintve hatalmas eltérések vannak (ettől persze az alapelveket még követhetnék).

October 22, 2005

Szállj be a vitába a CC nyilvános levlistáján!

A napokban parázs vita indult több kérdés körül a hazai CC "belső" levelezőlistáján. Mivel ezek a nagyérdemű publikumot is érdekelhetik, úgy döntöttünk, hogy "átköltöztetjük" a CC-Hungary nyilvános levelezőlistára, ahol bárki hozzászólhat, átnézheti az archívumot.
Ákos (aka darkeye) összefoglalta az eddigi fő témákat és nyitott külön szálat mindegyiknek:

Kedves CC Hungary lista,

A CC magyarorszagi hivatalos megnyitasa, mult szombat este ota a CC
szervezok listajan heves, am annal inkabb gyumolcsozo vita alakult ki a
CC lehetseges magyarorszagi, gyakorlati alkalmazasaival kapcsolatban.

Mivel a vita hasznos informaciokat tartalmaz barki szamara, akik
erdeklodnek a Creative Commons Licence irant Magyarorszagon, esert a
szervezoi listarol a nyilvanos magyar CC listara tereljuk a beszelgetest.

Az elkovetkezendo par levelben megprobalom osszefoglalni a fobb temakat,
amiket a het folyaman erintettunk (osszesen joval 100-nal tobb
levelben). Biztos ki fogok hagyni egy parat, ezert arra buzditok
mindenkit, aki reszt vett ezekben a vitakban, hogy batran egeszitse ki
amiket irok.

Roviden az alabbi temakat erintettuk:
- a Creative Commons Licence kifejezes magyaritasa
- a CC mint egy radio adasanak online letoltheto archivumara
alkalmazhato licensz
- letrejonnenek-e a mai tisztan copyright kornyezetben nepdalok, es mi
tortenne a mai nepdalgyujtokkel
- pontosan mit is tilt a copyright, es mit enged?

mivel en is resztvettem ezekben a vitakban, es altalaban a copyright-ot
kritizalo taborban foglaltam helyet, ezert minden akaratom ellenere
osszefoglaloim bizonyara ebbe az iranyba valamelyest torzak lesznek.
ezert elore is elnezest kerek.

Akos


Szerintem az elsőt (Creative Commons magyarítása) leszámítva mindegyik izgalmas kérdés. Aki érdekel, iratkozzon fel, csatlakozzon a párbeszédhez bátran!

ps: a CC magyar fordítása számomra meglehetősen érdektelen kérdés, mivel ez egy "márkanév", mint a Levi's, vagy a 7up. Persze lehet próbálkozni azzal, hogy találjunk rá találó magyar kifejezést, de az legfeljebb csak magyarázatként szolgálhat. Nem is lenne szerencsés, ha egy magyar kifejezés terjedne el itthon -- a márkanevek egyik lényeges tulajdnsága ugyebár éppen az, hogy következetesen ugyanúgy jelennek meg mindenhol (logó detto).
Mellesleg egyik országban sem fordították le (még a fordításmániájukról hírhedt spanyolok és franciák sem). És ez így van jól.

October 21, 2005

CC a Tilosban

Aki esetleg nem tudta és/vagy lemaradt róla: a Tilos rádió Telibeviszonzott vágyakozás tegnap esti adásában a CC-ről (is) szó volt.

első trekbekek

Felfedeztek! :) sztahanov és pollner is említésre méltatja blogkezdeményemet, ami igazán megtisztelő.
sztahanov megelőzött Joi tippjeinek fordításával (nevéhez híven igen termékeny, és egyre jobban tetszik, amiket ír, azt hiszem hamarosan felkerül jobbra a rendszeresen listába).

pollner nem igazán tudja hova tenni frissen indult blogomat, ami nem csoda, mivel még több szempontból is meglehetősen kiforratlan. Mindenesetre üdvözlete bátorító, főként mivel nem szokott fukarkodni a kritikus megjegyzésekkel :).
És mivel Hugh is megmondta, hogy "if you pimp in the blogosphere, be open about it" (ami kábé annyit tesz, hogy ha "kurválkodsz" futtatsz valamit a blogszférában, vállald fel nyíltan!), jöjjön hát némi háttérinfó + diszkléjmer:

Régóta olvasok blogokat (ha jól emlékszem Dave Winerrel kezdtem, úgy két évvel ezelőtt). Többször gondoltam rá, hogy kipróbálom, de személyes napló jellegűhöz se kedvem, se időm nem volt, a Szabad kultúra kiadása viszont remek alkalomnak tűnt a szárnypróbálgatásra.
Ezt a blogot tehát a Szabad kultúra c. könyv miatt indítottam. Az eredeti elképzelésem az volt, hogy elsősorban erről a könyvről írok itt, és minden olyan témáról, ami kapcsolódik hozzá (internet, kreativitás, szerzői jogok, creative commons, drm, a kultúra jelene/jövője). Emellett e könyv kiadása érdekes kísérlet is, aminek sorsát itt fogom nyomonkövetni.
Téma tehát akad bőven, csak legyen elég időm rájuk.

Én vagyok a könyvet kiadó cég egyik vezetője, valamint a Creative Commons hazai csapatának egyik tagja. Előzővel ellentétben, utóbbi tevékenységem teljes mértékben önkéntes, anyagi haszontól mentes "hobbi". ( Egyébiránt - ezt a könyvet leszámítva - a kiadó munkájában (most már) csak ritkán veszek részt, elsősorban a cégünk könyvkereskedelmi "ágával" foglalkozom.)
A Szabad kultúra számomra tehát egyúttal hobbi, kísérlet és kereskedelmi vállalkozás. E blog pedig az első kettő.

October 19, 2005

mitől jó(jobb) egy blog

Jakob Nielsen legutóbbi tízparancsolatát - ezúttal a blogokról - többen idézték mostanában (pl. sztahanov, akinek megjegyzéseivel egyetértek). Bár Nielsen egyike azoknak, akikre érdemes odafigyelni (régebben mindent elolvastam tőle), nekem egyre kevésbé tud újat mondani. Úgy érzem most egyrészt kicsit idegen pályára tévedt (blogok), másrészt ugyanazt szajkózza, mint 5 évvel ezelőtt, ami kicsinyt kiábrándító.

Azért találtam benne megfontolandókat, de ha már bloggolási tanácsok: én sokkal inkább ajánlom Joi javaslatait.

October 18, 2005

CC visszhangok

Készül a sajtóvisszhang gyűjtemény a mokk egyik oldalán a hazai CC bemutatkozó eseményéről és a re:activism konferenciáról.
blogok: e-média - pollner egy-két kivételtől eltekintve halálra unta magát, a cc-ig már nem bírta ki, henrik lessiget idézi. doransky összességében elégedett, de jól "lehúzza" a magyar VIP előadóinkat :).
a legjobb beszámoló talán dtamasnál (mellesleg a dizájn is mutatós).

az online/offline sajtóban sok helyen felbukkan a launch, ami jó. viszont szinte kivétel nélkül sablon és/vagy kopipészt cikk (a hibás infókat most hagyjuk), ami nem.

a könyvről még semmi értékelés/vélemény, de még bizonyára mindenki lázasan olvassa.
legalábbis remélem...

October 16, 2005

Elment az eszünk? - Gondolatok a kiadó szemszögéből

A bemutatkozó eseményen én is szóltam néhány szót a könyvről. Arra ugyan nem emlékszem mit hordtam össze - a kimerültség és a lámpaláz elegyének köszönhető enyhe tudatmódosult állapotban - arra viszont igen, hogy a lényegesebb gondolatok, amiket el akartam mondani, elreppentek abban a pillanatban, ahogy átvettem a mikrofont.


lessig_en_200_1.jpg


Mindenesetre röviden összefoglalom itt, amit mondtam (illetve mondani akartam :):

Larry azt írja a könyv elején, hogy aki anyagilag nem érdekelt a médiaiparban, azt aggasztania kéne az a változás és háború, amit főként az internet idézett elő az alkotások felhasználása és terjesztése körül. Nos, én abba táborba tartozom, akik anyagilag nagyon is érdekeltek kiadói iparban és a könyvkereskedelemben, mégis aggaszt az a változás, és mindazok a kérdések, amiket felvet e könyvben.

Mikor említettem ismerősöknek, kollégáknak, hogy ezt a könyvet feltesszük az internetre és ingyenesen letölthető lesz a megjelenés pillanatában, a legenyhébb reakció az értetlenség volt. Meghökkentek. Hogyhogy ingyen letölthető lesz? Elment az eszetek? Ugyan miért venné meg bárki is, ha ott van a weben? Ez tuti bukás! (Volt, aki megjegyzte, hogy ezzel kalózkodásra buzdítom az embereket. :)
Szerintem csupán udvariasságból nem hülyéztek le, de láttam a tekintetükön, hogy ezt teljes őrültségnek tartják. Egy kiadó szempontjából öngyilkos lépésnek.

Ha pusztán gazdasági szempontokat veszünk figyelembe, a kiadó számára valóban ez a fő kérdés: Lehet-e egy könyv üzleti siker, ha mindenki hozzáférhet az elektronikus változatához?
Be kell valljam, biztosan én sem tudom. Ez egy kísérlet. Kísérlet arra, hogy ez a forma beleillik-e a könyvkiadás üzleti modelljébe.


Miért vagyok optimista?

Gyakorlati példák

Biztos válaszokat részint azért sem tudok, mert nagyon kevés gyakorlati példára támaszkodhatunk.
Néhány azért van, amelyek bizakodásra adnak okot. Ott van mindjárt maga az eredeti mű: a Free Culture is elérhető a weben mindenféle formátumban, már harmadik utánnyomásnál tart. (Még hangoskönyvet is készítettek belőle lelkes olvasók, akik fejezetenként elosztották egymás között, felolvasták otthon a számítógépükre és MP3-ban feltöltötték a webre.)
Cory Doctorrow tudományos-fantasztikus regénye, a Down and Out in the Magic Kingdom szintén a megjelenés napjától elérhető a weben. Ennek ellenére - vagy éppen ennek is köszönhetően - hatalmas népszerűségnek örvend és előkelő helyen van a boltok eladási listáján is.
Hogy hazai példát is említsek: van egy Magyar Elektronikus Könyvtárunk, ahol számos olyan mű van fent, amelyek még kereskedelmi forgalomban vannak (persze néhányat már leszedettek a jogtulajdonosok, József Attila verseit például ott már sajnos nem olvashatjuk).
Említésre méltó a Digitális Irodalmi Akadémia is, ahol elsősorban kortárs szerzők műveit lehet elérni digitalizált formában. Ez ugyan a mi példánktól eltérő modellen alapul, a szerzők ugyanis külön díjazásban részesülnek ezért a szolgáltatásért, de a lényeg, hogy ott is rengeteg olyan könyv érhető el, amelyek még kereskedelmi forgalomban vannak (és meg is vették/veszik őket a boltokban). Talán kevesen tudják, hogy például ott van Kertész Imre Sorstalanság c. könyve, de említhetném Faludy György vagy Esterházy Péter műveit is, és számos más olyan könyvet, amely magas eladási példányszámmal dicsekedhet az „offline” világban.

Más „termék”
Egyrészt a nyomtatott könyvet még mindig - és szerintem még sokáig - jobb olvasni. Egészen más élményt nyújt. Bele lehet lapozni, bele lehet szagolni, olvasni a villamoson, vagy egy parkban. Az elektronikus változatot kicsit másképpen és másra használjuk, más miatt hasznos. Jó benne keresni, böngészni, részleteket kimásolni, elküldeni ismerősnek.


Marketing
Úgy vélem, hogy ez a forma egy rendkívül hatékony promóciós eszköz. Biztos vagyok benne, hogy sokkal többen megismerik így a művet. A weben a különböző portálokon, fórumokon, levelezőlistákon, blogokon, fájlcserélőkön hihetetlen sebességgel terjednek a hírek és rengetegen tudni fognak róla.

Emiatt többen vagy kevesebben fogják megvenni a boltban? Nos, ez érdekes kérdés. Főként a kiadó, az én szempontból, mivel nem kevés munkát és pénzt fektettem a könyv kiadásába. A Szabad kultúra kiadása ugyanis ugyanolyan üzleti projekt, mint a kiadó többi kiadványa. Nem támogatta senki a költségek finanszírozását, és nem is a jótékonykodás volt vele a szándékunk.

Larry szerintem nagyon találóan fogalmazza meg könyvében ezt a dilemmát, aminek a lényege tömören a következő :
- A lesznek olyanok, akik letöltik a könyvet, ahelyett, hogy megvennék
- B lesznek olyanok, akik csak azért ismerték meg, mert letölthető és éppen ezért veszik meg
Ha B csoportban – vagyis, akik éppen azért veszik meg, mert letölthető – többen vannak, mint az A csoportban - vagyis akik azért nem veszik meg, mert letölthető – akkor a letölthetőség valójában nem hogy kárt nem okoz a kiadónak, de éppen hogy növeli az eladások számát és a bevételünket.
Ha a két csoport létszáma megegyezik, akkor nem nyertünk, nem vesztettünk semmit (legalábbis ami a nyereséget illeti). Ha pedig az A csoportban lesznek többen, akkor gazdasági szempontból nem volt ésszerű döntés a webes publikálás, mivel kevesebb lesz a bevételünk, mint anélkül lett volna.

Hogy a mi esetünkben melyik oldalra billen a mérleg nyelve, az majd elválik. A fentieken kívül nyilván számos tényező befolyásolja egy ilyen vállalkozás sikerét - például függ az adott mű és a helyi piac sajátosságaitól. Én mindenesetre úgy gondoltam, hogy érdemes vállalni a kockázatot.

Ha mindenki csak letölti és egy példányt sem adunk el, azoknak lesz igaza, akik értetlenül néztek rám, és bizonyára elégedetten mormogják majd – naugyemegmondtam.
De én nem hiszem, hogy igazuk lesz. Pedig már most, a megjelenés előtt, két nap alatt nagyon sokan letöltötték – egy órája kérdeztem kollégámat és akkor 1000 feletti letöltésnél tartott a könyv, ami igen szép eredmény.
Persze ez akár ijesztő is lehetne, hiszen ha azoknak volna igazuk, akik úgy számolnak, hogy minden letöltés eggyel kevesebb eladott példányt jelent, akkor néhány nap múlva már nem lesz értelme árusítani és jobban tesszük ha kitapétázzuk vele a raktárunkat.
Mostantól egyébként nehéz lesz pontosan követni az összes letöltést, hiszen egy olyan Creative Commons licenccel publikáltuk a weben, ami megengedi, hogy bárki szabadon terjessze, akár fájlcserélőkön keresztül.
Tegnap láttam, hogy már a MEK-re is felkerült, bizonyára sokan onnan töltik le majd, talán többen, mint a mi oldalunkról.

Szabadon eresztettük a művet, mostantól önálló életet él, ami szerintem nagyszerű!

A Szabad kultúrát tehát mostantól egvásárolhatják egy könyvesboltban, vagy letölthetik, anélkül, hogy nekem (vagy Larrynek) egy fillért fizetnének.
Hogy mennyire volt őrült ötlet, majd csak a gyakorlat adja meg a választ.
Én mindenesetre izgalommal figyelem a könyv sorsát a weben és a boltjainkban is. Néhány hónap múlva talán már kiderül, hogy érdemes volt-e belevágni.

Addig is ezúton kívánok mindenkinek kellemes olvasást!

Töltsék le, olvassák, másolják, küldjék el barátaiknak, olvassák fel hangosan a villamoson, adják elő egy parkban, rendezzenek belőle színdarabot, vagy filmet (bár utóbbira nem tudom mennyire alkalmas, de az emberi kreativitás határtalan :))!


Használják fel szabadon, ahogy tetszik!

lessig_father_400.jpg

faludy_400.jpg

attila_lessig_400.jpg

attila_lessig_jimmywales_400_felirat.jpg

CC bemutatkozó rendezvény - túl vagyunk rajta...

Határozottan elégedettek lehetünk - a rendezvény nagyszerűen sikerült. A szombat esti időpont mégsem volt olyan erős szűrő: teltház volt (és a többség végig ott is maradt) :))

Lessig jó formában volt, szokásához híven remek előadást tartott. Rév István (házigazdánk, az OSA igazgatója) és Faludy Gábor (Artisjus) is beszédet mondott, majd DJ Shuriken (Vályi Gábor) régi bakelitekkel mixelt, ami igazán kerekké tette a programot.

lessig_kicsi.gif

A csapat minden tagja megkönnyebbült, hogy végre túl vagyunk a régóta tervezett eseményen, de valójában ez csak a kezdet. Hiszen a lényeg csak most következik...

October 15, 2005

A Szabad kultúra mostantól még szabadabb :)

Egy fontos hírt az előbb kihagytam: útközben a reptérről megkérdeztem Larry-t, hogy miért van megtiltva a magyar fordítás szerződésében az átdolgozás. Az angol változatra ugyanis nem vonatkozik ez a korlátozás (No Derivatives-Ne változtasd! licenc-feltétel), így nem igazán értettem a magyar változatnál mi értelme van ennek.
Nos, ő sem értette...

Valószínűleg valami félreértés történt, és szóban áldását adta rá, hogy kivegyem ezt a feltételt a licencből.

Tehát a lényeg: módosítani és átdolgozni is lehet a Szabad kultúra szövegét, mostantól ez a licenc vonatkozik rá. Hamarosan átjavítom erre minden változatban. (Ez egyébként nem okoz különösebb gondot, mivel kevésbé korlátozó feltételekre mindig lehet módosítani egy mű licencét, csak fordítva nem.)

Lessig megérkezett!

Igen, itt van, megérkezett - hiteles forrásból tudom, mivel én mentem ki érte a a reptérre :)
És ma mindenki találkozhat vele az esti CC Magyarország indulásának alkalmából rendezett "bulin". Érdemes eljönni, ki tudja mikor látogat hozzánk legközelebb...


October 14, 2005

És most már papíron is.

Megérkezett a nyomdából az első szállítmány. A teljes példányszámmal (2000) nem készültek el időben, de a holnapi eseményen ott kell legyen mindenképp, ezért felszállítattuk, ami megvan. Ötven példány már a kocsimban várja, hogy a cc bemutató látogatói kézbevegyék.

Egyébként nagyon jól sikerült kiadvány, apróbb hibákat persze már kiszúrtam, de összességében elégedett vagyok vele. Aki szeretné az "igazi" könyvet is kézbevenni, lapozgatni, szagolgatni, metrón/vonaton olvasgatni, már most is megrendelheti, és hamarosan kapható lesz a könyvesboltokban is. Az Anima hálózatában már hétfőtől, a többi terjesztőnél a hét közepén várható a felbukkanása.

Persze a napokban számtalanszor találkoztam értetlen és/vagy cinikus arckifejezéssel és a következő standard kérdéssel: Ugyan miért venné meg bárki, ha egyszer ott van a weben?

Nos, majd meglátjuk. Nekem vannak válaszaim, de erről később.

Már a MEK-en is!

Épp most látom, hogy már a Magyar Elektronikus Könyvtárba is felkerült a könyv. Nem ért váratlanul, mivel Moldován Istvánnal (a MEK vezetőjével) már volt egy rövid levélváltásom tegnap, hogy tegyék fel csak bátran. Csupán az lepett meg, hogy ilyen villámgyorsak voltak :).

October 12, 2005

Letölthető/olvasható online a Szabad Kultúra. Olvassátok, másoljátok, terjesszétek!

No, örömmel jelentem a Szabad Kultúra letöltés oldalára felkerült a WIKI és a PDF változat, mostanól lehet letölteni, olvasni, hangosan felolvasni, lemásolni, barátoknak küldözgetni, publikumnak előadni :) !
És persze meg is lehet rendelni a nyomtatott példányt az Anima könyvesboltban.

A WIKI változaton még sokat kell dolgozni - hivatkozások, képek, jegyzetek beszúrása, formázások stb. - de a teljes szöveg elérhető ebben is.

October 09, 2005

Készül a könyv online változata

Bizony készül, de sokkal több munkat igényel, mint amire számítottam. A PDF már megvan, de túl nagy lett a mérete ezért csiszolgatni kell még rajta, a WIKI változat formázásával rengeteget kellett babrálni és még most sem az igazi, a HTML pedig szintén pofozásra szorul.

A könyv mindenesetre már a nyomdában van, és a héten közepére biztos elkészül valamelyik elektronikus verzió is elfogadható formában.
Így is valamivel előbb kint lesz a weben, mint a boltokban. Ami sokak szerint őrültség. Nos, majd meglátjuk :).

October 08, 2005

Indul a visszaszámlálás!

Már csak egy hét van hátra a Creative Commons hazai indulásáig! Az elmúlt néhány hétben nagy hajtás volt, de kezd összeállni a kép és úgy tűnik végül időben minden részlet a helyére kerül. Pénteken - az utolsó előtti pillanatban - megkaptuk a nezmzetközi központ jóváhagyását a licencek magyar fordítására.
A bemutatkozó esemény programjának részletei is körvonalazódnak. A szombat este nyolc órai időpont nem a legszerencsésebb, de remélem azért sokan el tudnak jönni. (Nem volt más választásunk, mint a re:activism konferencia végén megrendezni - Lessig nem jön mindennap Magyarországra.)

October 02, 2005

Használd, alkoss, gyarapítsd! Indul a Creative Commons Magyarország!

A Creative Commons Magyarországon

A webet böngészve egyre gyakrabban találkozhatunk a Creative Commons logójával, különböző írások, fotók, filmek és zenék mellett, amely e művek a szabadabb felhasználását engedélyezi. Az eredetileg amerikai non-profit kezdeményezés mára nemzetközi mozgalommá nőtt, néhány év alatt több mint harminc ország csatlakozott hozzá. Magyarország 2005. október 15-én, a Creative Commons honosított, magyar nyelvű licenceinek közzétételével csatlakozik hivatalosan e nemzetközi kezdeményezéshez.



Bemutatkozó rendezvény

A többek között a kulturális hozzáférés új viszonyait vizsgáló RE:aktivizmus konferencia záróeseményeként bemutatkozik a Creative Commons Magyarország. A rendezvényen a magyar CC szervezet képviselői mellett szót kapnak a hazai archiválással foglalkozó intézmények és kulturális kormányzat olyan kiemelkedő képviselői, mint Rév István a Nyílt Társadalom Archívum vezetője és Csepeli György az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára. Az est során DJ Shuriken táncos-zenés bemutató keretében olyan harminc-negyven éves elfelejtett magyar lemezeket játszik majd, amiket talán csak azok szabadabb felhasználásának engedélyezése hozhatna vissza a kortárs kultúra felszínére a Hungaroton-archívum mélyéről.

Helyszín: a Nyílt Társadalom Archívum új épületében, az Arany János u. 32. alatt található Goldberger ház
Időpont: 2005. október 15-én, este 8 óra.

Az eseményen Lawrence Lessig, a Stanford egyetem jogász professzora, a Creative Commons egyik ötletgazdája is beszédet mond a CC Magyarország elindulásának alkalmából.

A Szabad Kultúra című könyvének rövid bemutatására is sor kerül, amely szintén most jelenik meg először magyarul. E mű nem csak egy, a szellemi termékek szabad felhasználásának filozófiai, gazdasági és jogi hátterével foglalkozó ismeretterjesztő mű, de egyben működő, gyakorlati példa is a CC által kínált, megosztásra épülő új kulturális és gazdasági modellre. Ahogyan a mű eredeti kiadása és számos fordítása, a magyar nyelvű változat is egy időben jelenik meg a könyvesboltok polcain és ingyenesen letölthető formában az interneten.



A Creative Commons célja

Az egyes szellemi alkotások hagyományosan automatikusan a szerzői jog védelme alá esnek, azaz megszületésük pillanatától többszörözésük, megosztásuk és további művek alapanyagául történő felhasználásuk, „remixelésük” is a szerző engedélyéhez kötött. Ugyanakkor az internet és az új média-technológiák megjelenése e felhasználási formákat minden korábbinál gyorsabbá, hatékonyabbá és népszerűbbé tette, s megváltoztatta a kulturális termelés és hozzáférés kereteit. Ma gyakran előfordul, hogy zenészek, írók, filmesek arra buzdítják közönségüket, hogy töltsék le, használják fel és osszák meg másokkal műveiket. Egyesek ettől ismertségük növekedését, megrendeléseket és felkéréseket várnak, mások kulturális margináliákban utaznak, és egyébként sem számítanak arra, hogy valaha is piaci alapon terjeszthetőek lennének alkotásaik. Vannak olyanok is, akik azért „eresztik szabadon” alkotásaikat, hogy ne vesszenek feledésbe, sokáig elérhetőek maradjanak a közönség számára, vagy beépülhessenek a jövőben születendő művekbe.

Azok, akik ma műveikhez szabadabb hozzáférést kívánnak engedni, a Creative Commons licencek segítségével könnyedén és különösebb jogi jártasság nélkül is pontosan megszabhatják és feltüntethetik, hogy mások milyen feltételekkel használhatják fel műveiket. Egyszerű nyilatkozattal engedélyezhetik alkotásaik többszörözését, átdolgozását vagy terjesztését, és rendelkezhetnek az esetleges üzleti célú felhasználások mikéntjéről is. Ezek a engedélyek jelentős segítséget jelentenek egy olyan világban, ahol a személyi számítógépek, a digitális kamerák alapvető eszközei a kreativitásnak, és a segítségükkel létrejött művek az interneten korlátlanul terjeszthetők.

A Creative Commons nem áll szemben a szerzői jog rendszerével, ellenkezőleg: harmonikusan kiegészíti, sőt magába foglalja azt. A CC a szerzői jog manapság gyakran háttérbe szoruló feladataira - a szellemi alkotás ösztönzésére és az egyetemes kultúra értékeinek megóvására – összpontosítva kínál alternatív megoldást azon szerzők számára, akik műveik szabadabb terjesztését választják. Az alkotók vagy archívum-gazdák szándéka szerint kapukat nyithat ott, ahol a teljes körű automatikus szerzői jogi védelem nehezítené az információ gyorsabb terjedését, a korábbi szellemi értékekre épülő kreativitást és a múltban keletkezett, archív kulturális termékekhez való hozzáférést.



Kik állnak a magyar honosítási projekt mögött

A magyar honosítási projekt civil kezdeményezés eredménye, hivatalos indulását az új médiával, az alkotások megőrzésével, megosztásával foglalkozó és a szerzői jogok kezelésének új útjait kereső kutatók, szakemberek és jogászok önkéntes csapata több mint egy éves munkával készítette elő.

A Creative Commons Magyarország tagjai:
Bodó Balázs, Szakadát István (BME-MOKK)
Kelényi Attila (Kiskapu Kiadó)
Dr. Dudás Ágnes
Dr. Gyenge Anikó (MTA – Infokommunikációs Jogi Centrum)

A honosítási projekthez időközben sokan mások csatlakoztak, külön köszönettel tartozunk Halácsy Péternek és Aklan Andrásnak (BME MOKK), Maróy Ákosnak (nextlab), Molnár Dánielnek (Mimóza), Gerényi Gábornak (Index) és Madarász Csabának az elmúlt időben végzett munkájukért.

A nemzetközi Creative Commons szervezet hivatalos magyarországi partnerintézménye a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Média Oktató és Kutató Központ (MOKK) (http://bme.mokk.hu). A MOKK a BME és a Magyar Telekom együttműködésében létrehozott, új média fejlesztésekkel és szocio-kulturális kontextusukkal, következményeikkel foglalkozó interdiszciplináris kutatóközpont. A MOKK a hazai közszféra olyan projektjeiben működik közre, mint a Nemzeti Audiovizuális Archívum és a Nemzeti Digitális Archívum. A MOKK kutatói e projektek kapcsán találkoztak a Creative Commons mozgalommal, s találták azt e digitális archívumok természetes jogi keretének. A MOKK számítógépes nyelvészeti, szemantikai projektjeinek eredményei CC licenc alatt érhetőek el.

A hazai Creative Commons projekttel kapcsolatos további részletes információk a hivatalos honlapon találhatók:
http://creativecommons.hu

A nemzetközi Creative Commons honlap
http://creativecommons.org/

Lawrence Lessigről bővebben:
http://en.wikipedia.org/wiki/Lawrence_Lessig
http://www.lessig.org/

Lawrence Lessig blogja:
http://www.lessig.org/blog/

A Szabad kultúra című könyv a weben (több nyelven és formátumban):
http://www.free-culture.cc/

A Szabad kultúra magyarul:
http://www.freeculture.hu
http://www.szabadkultura.hu





A RE:activism konferenciáról

A Creative Commons Magyarország elindítása a két napos RE:activism című nemzetközi konferencia záróeseménye.

A konferencia időpontja: 2005. október 14-15.
A konferencia helyszíne: Central European University, Budapest, Nádor u. 8.

A digitális eszközök, globális kommunikációs hálózatok és az internet megjelenése alapjaiban változtatta meg az állampolgárok hozzáférését az egyes kommunikációs és média-csatornákhoz és digitalizált tartalmakhoz, kulturális javakhoz. Az olcsó, decentralizált multimédiás kommunikációs infrastruktúra segítségével a korábban központi helyzetű média és távközlési cégek mellett ma egyének és kis kulturális közösségek is hatékonyan célba juttathatják üzeneteiket akár kontinensnyi távolságokba is, s egyre kevesebb a technikai akadály a hálózati alapon szerveződő új – egyszerre lokális és globális - társadalmi mozgalmak, érdekszövetségek önszervezésének útjában is.
Ugyanakkor az új média technológiái nem csak a társadalmi kommunikáció csatornáihoz való hozzáférés tekintetében teremtettek új helyzetet, de mindennapossá tették életünkben a média-termékek aktivista célokat szolgáló felhasználását, átalakítását, kisajátítását és közösségi megosztását.

Aktivisták és médiateoretikusok a médium sajátosságaiból kiindulva a társadalom demokratizálódását, nyitottabbá, egyenlőbbé válását remélik e technológiai fordulattól. Mások viszont e médiumok kommercializálódására, a digitális megfigyelésre és felügyeletre, az egyre erősödő szabályozási törekvésekre mutatva szkeptikusabbak a médium felszabadító, emancipatorikus erejével kapcsolatban.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Média Oktatási és Kutató Központja (http://mokk.bme.hu), a Central European University (http://www.ceu.hu), az Open Society Institute (http://www.soros.org) és a philadelphiai Annenberg School for Communication (http://www.asc.upenn.edu/asc/) együttműködésében szervezett két napos, minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes nemzetközi konferencia és workshop e megváltozott hozzáférési viszonyok hatásait és konfliktusait vizsgálja a társadalmi, politikai és kulturális aktivizmus keretein belül.

További információ: http://www.re-activism.net